Saifedean Ammous: The Gold Standard – Part III (XII–XV. fejezet)¶

Szerző: Saifedean Ammous
Rész: Part III – The Modern World
Fejezetek: XII. The Modern Gold Standard, XIII. Modern Banking, XIV. The State in the Twentieth Century, XV. The New World Order

Összegzés¶

Saifedean Ammous alternatív történelmi narratívája a Nagy Háború (1914–15) utáni világrendet vizsgálja, amelyben a jegybankrendszer összeomlása és a genfi békekonferencia nyomán decentralizált aranystandard, szabad kereskedelem és az ICSD (International Commission for Self-Determination) keretrendszere alakul ki. A XII. fejezet bemutatja, hogyan vált a gépesített aramszállítás (repülők) révén az arany ipari pénzzé, szétválva a hitelből, és hogyan vezetett ez a „hiperaranysodás” korszakához, amelyben az ezüst és a fiat pénzek demonetizálódtak. A XIII. fejezet az új bankrendszer kialakulását és a kamatlábak történelmi csökkenését tárgyalja, egészen a nulla százalékos kamatlábak megjelenéséig, amely az uzsora természetes eltűnéséhez vezetett. A XIV. fejezet az állam átalakulását mutatja be: a képviseleti demokráciából a szeceszsiós demokráciába, a választás (choice) elsőségbe a hang (voice) felett, a versenyképes kormányzás (monarchiák, köztársaságok, vállalati kormányok) megjelenésével. A XV. fejezet az új világrend konkrét politikai rendezéseit részletezi: a balkáni, oroszországi és más szecessziós folyamatokat, a zsidó államok létrejöttét, és azt, hogyan szűntette meg a kemény pénz és az önrendelkezési jog a háborúk és a szocializmus fenyegetését.

Kulcsfogalmak¶

Fogalmak¶

*Modern aranystandard* – Decentralizált, peer-to-peer aramtisztító rendszer jegybankok nélkül
*ICSD (International Commission for Self-Determination)* – Nemzetközi szecessziós bizottság, amely referandumokon keresztül biztosítja az önrendelkezési jogot
*Genfi Szerződés (Treaty of Geneva)* – Az 1915-ös békekonferencia eredménye: szabad kereskedelem, szecessziós jog, arany mozgásának szabadsága
*Hiperaranysodás (Hypergoldenization)* – Az arany vásárlóerejének történelmi növekedése, az ezüst és fiat pénzek demonetizációja (1915–1950)
*Időpreferencia* – A jövő értékelésének mértéke; Böhm-Bawerk, Mises, Fetter elmélete szerint a kamatláb meghatározója
*Kamatlábak történelmi csökkenése* – A civilizáció előrehaladtával csökkenő időpreferencia → csökkenő kamatlábak → végül nulla százalékos hitelek
*Tartalék/Kiadás arány (R:E ratio)* – A kormányzati pénzügyek egészségének mérése; 5 alatti érték szecessziós kockázatot jelent
*TPU (Tax Payments Units)* – Adófizetési egységek, amelyek a kormány vagyonában adnak részesedést a polgároknak; Liechtenstein találmánya (1938)
*Szecessziós demokrácia* – A képviseleti demokrácia alternatívája: a polgárok a kilépés jogával fegyelmezik a kormányt („choice, not voice”)
*Vállalati kormányzat* – JJC Inc., GGS, Pax Systems – magáncégek, amelyek ICSD referendum révén veszik át kormányzati funkciókat
*BOE special* – A Bank of England bukásának mintája: betétkivonással a bank fedezetlen hiteleinek leleplezése
*Szabadon kibocsátott pénz (Freely-issued money)* – Magánbankok által kibocsátott, aranyra 100%-ban fedezett bankjegyek, piaci árfolyamon
*Teljes fedezet és lejárati illesztés* – A modern bankrendszer két alapszabálya; nincs jegybank, nincs „lender of last resort”
*Az uzsora eltűnése* – Amikor az időpreferencia a hordozási költség alá csökken, a nominális kamatláb nulla lesz, és a hitel üzletág eltűnik

Személyek¶

*Walter Eucken* – Fiatal német közgazdász, a genfi konferencián felszólaló, a szabad kereskedelem szószólója
*Luigi Einaudi* – Olasz közgazdász, aki a genfi konferencián a tőkekivitel védelmében szólalt fel
*Sir John Cowperthwaite* – Hongkong pénzügyi titkára, később a JJC Inc. alapítója, a vállalati kormányzás úttörője
*Eugen von Böhm-Bawerk* – Osztrák közgazdász, az időpreferencia-kamatláb elmélet kidolgozója
*Frank Fetter* – „Amerikai osztrák”; elsőként magyarázta a kamatlábat kizárólag időpreferenciával
*Murray Rothbard* – Osztrák közgazdász, az uzsora és kamatláb történetének kutatója
*Karl Marx* – A szövegben „félig írástudatlan német parazita szociopataként” említett gondolkodó
*Vlagyimir Lenin* – Bolsevik vezető, a szöveg szerint német és amerikai pénzből finanszírt forradalmár, akit 1918-ban kivégeztek
*Alexander Parvus* – Orosz száműzött bankár, aki a német pénzügyi támogatást szervezte a bolsevikoknak
*Jacob Schiff* – Amerikai bankár, 20 millió dollárt adott az orosz forradalmároknak
*Peter Karađorđević* – Szerbia királya, az első ICSD referendum kezdeményezője (Jugoszlávia)
*II. Károly (Románia)* – Románia királya, aki a genfi konferencián a legszembetűnőbb ellenszegülő volt
*II. Miklós cár → II. Mihály cár* – Orosz cár, aki a genfi konferencia után békés kormányzást folytatott 35 évig
*III. Vilmos német császár* – Az új német uralkodó, Eucken hatása alatt szabadkereskedelmet és önrendelkezést fogadott el
*David Mordechai Twersky* – Haszid rabbi, a csernobili hercegség alapítója
*Claude Saumaise* – 17. századi holland kálvinista, az uzsora védelmezője
*Jeremy Bentham* – Filozófus, a szerződéses szabadság védelmezője az uzsorával kapcsolatban
*A.R.J. Turgot* – 18. századi francia közgazdász, az időpreferencia koncepciójának előfutára
*Hans-Hermann Hoppe* – A civilizáció és időpreferencia kapcsolatának kutatója

Események és helyszínek¶

*Nagy Háború (1914–15)* – A jegybankok összeomlását és a genfi békerendet előidéző konfliktus
*Genfi Békekonferencia (1915)* – A svájci kezdeményezésű konferencia, amely a Treaty of Genevát eredményezte
*Bank of England bukása (1915)* – A jegybankrendszer összeomlásának szimbóluma
*Jugoszlávia függetlensége (1916)* – Az első ICSD referendum eredménye
*Bolsevik perek (1918)* – 78 bolsevik kivégzése Oroszországban, miután a külföldi finanszírozás kiderült
*Argentin sovereign default (1964. március 3.)* – Az utolsó állami kötvénykibocsátás a történelemben
*Belga földadó-kísérlet (1927)* – Henry George 100%-os földadója: 80%-os árcsökkenés és bérleti piac összeomlás két hónap alatt

Wiki cikkváz¶

The Gold Standard – Part III: The Modern World¶

XII. A Modern Aranystandard¶

Ipari Pénz¶

A klasszikus aranystandard a 19. században működött, de az ipari forradalom által létrehozott távolsági kereskedelem már nem volt összeegyeztethető a fizikai arany kézi átadásával. A jegybankok központosították az aranytartalékokat, hitelt teremtettek a fedezet felett, és lehetővé tették a kormányzati háborúfinanszírozást. A repülőgép feltalálása változtatta meg a helyzetet: a BOE special bemutatta, hogy a decentralizált aramtisztítás miatt a bankok nem bújhatnak ki a fedezeti kötelezettségek alól. A repülők révén a tisztítási idő hetekről órákra csökkent, ami lehetetlenné tette a részleges fedezetű bankműködést.

A Genfi Szerződés technológiai és gazdasági valóságot rögzítette: az arany gépesített ipari pénzzé vált, szétvált a hiteltől, a bankok megbízható szolgáltatókká váltak, a kormányok pedig nem tudták többé inflációval finanszírozni az erőszakot.

Szabadon Kibocsátott Pénz¶

A modern aranystandard lényege: nincs jegybank, a pénzt magánbankok bocsátják ki, 100%-os aranyfedezettel. A bankjegyek piaci árfolyamon forognak, a gyanús bankok jegyeit diszkontálják. A UBS 1933-ban vezette be a 24 órás fióknyitást, a Barclays 1942-ben a sorozatszámos átláthatóságot. A bizalom építésének eszközei: független auditok, havi aranyellenőrzések, teljes transzparencia.

A genfi szerződés 5%-os vámhatárt engedélyezett, ami maximális inflációs prémiumot jelentett. Az 5%-os diszkont mágikus határ lett: aki ezt átlépte, az rezsimkockázatot árazott be, és a szecesszió vagy csőd szinte biztosan bekövetkezett.

Hiperaranysodás¶

Az hiperaranysodás (1915–1950) az arany vásárlóerejének robbanásszerű növekedését jelenti, ahogy az ezüstöt és a fiat pénzket demonetizálta. Az arany-ezüst arány 37-ről (1914) 130-ra (1999) emelkedett. A folyamat mélyen civilizáló hatású volt: a megtakarítás bősége csökkentette az időpreferenciát, erősítette a jövőorientáltságot.

A Megtakarítás Évszázada¶

Az R:E (Tartalék/Kiadás) arány a pénzügyi egészség univerzális mércéje lett. Egyéneknél 5-ös érték számít stabilnak, 10-es biztonságosnak. Kormányoknál 5 alatti érték szecessziós fenyegetést jelentett. A házassági ajánlatoknál a vőlegény R:E aránya lett a legfontosabb mutató. A jelzáloghitelek az 1980-as évekre eltűntek, mert 25 éves korára mindenki megtakarításból meg tudta venni az első otthonát.

XIII. Modern Bankrendszer¶

Kiszámítható Megbízhatóság¶

A modern aranystandardon a bankok unalmas, megbízható szolgáltatókká váltak, mint a vízvezeték-szerelők. A pilóták és mechanikusok lettek a bankipar munkásai, nem a matematikai varázslók. A bankcsődök 1930 után ritkultak. A hitelkülönbségek és fedezet hiánya azonnal megjelent a tisztítási diszkontban, ami miatt a részesedéses (fractional reserve) piramisok azonnal összeomlottak.

Időpreferencia és Kamatláb¶

A időpreferencia-elmélet (Böhm-Bawerk, Fetter, Rothbard) szerint a kamatláb a társadalmi időpreferencia tükröződése. A civilizáció előrehaladtával az időpreferencia csökken, és a kamatlábak történelmileg csökkennek. A görög korszak 16%-ától a 19. század végi 2,5%-ig tartó csökkenés ezt bizonyítja.

A Nagy Háború után a kamatlábak 20%-ra ugrottak a hadviselő országokban, de Svájcban 4% maradt. A békés újjáépítés során a kamatlábak spontán csökkentek: 1940-es évekre 2,5%-ra, majd tovább, egészen nulláig.

Az Uzsora Vége¶

A uzsora eltűnése a 20. század meglepetése volt. Einaudi, Saumaise, Bentham, Turgot, Böhm-Bawerk és Fetter érvelése után a kamatlábak természetesen nullára csökkentek. Svájcban 1941-ben jelentek meg a nulla százalékos hitelek, 1981-ben a Credit Suisse 0%-on adósított, 1999-re megszűnt a kamatalapú hitel intézménye. A bankok üzleti modellje két ágra vált: letétkezelés (éves díjért) és befektetési bank (kockázatvállalásért).

XIV. Az Állam a Huszadik Században¶

Választás, Nem Hang¶

A szecessziós demokrácia váltotta fel a képviseleti demokráciát. Amikor a polgárok kiléphetnek, a politika piaccá válik. A kormányoknak tartalékot kell felhalmozniuk, nem adósságot. A „szavazás” nem arról szól, hogy kit választasz, hanem arról, hogy melyik kormányt választod. A kilépés lehetősége teszi őszintévé a szavazólapokat.

Vállalati Kormányzat¶

A vállalati kormányzat modelljét Cowperthwaite indította el JJC Inc.-kel 1975-ben. Fujian 1978-ban szavazott a JJC-kormányzás mellett. A modell hatékonysága vitathatatlan volt (5% adó, 1/100 000-es gyilkossági arány), de rövid távú fókuszú: GGS Afganisztánban, Pax Systems Kamerunban, és GGS Toszkánában is a hosszú távú értékeket áldozta fel a profitért. A monarchiák R:E aránya (12,4) veri a vállalati kormányokét (9,4) és a köztársaságokét (8,9).

Állami Pénzügyek¶

Az állami kötvények mint üzletág meghaltak. 1964. március 3-án Argentína utolsó szuverén defaultja jelölte a végét. A kormányok nem tudtak adósodni, mert a polgárok kiléphettek, és a vezetők személyesen feleltek az adósságért. Helyette tartalékot halmoztak, és az R:E arány lett a kormányzati teljesítmény mérése. Az adórendszer leegyszerűsödött: egyes országokban fix díjakra váltottak, másokban földadóra (belga katasztrófa 1927: 100%-os földadó → 80%-os áresés).

Háború¶

A modern aranystandard és az ICSD nem szüntette meg teljesen a háborút, de drámaian csökkentette intenzitását és időtartamát. A kormányok kemény pénzügyi korlátokkal és szecessziós kockázattal szembesültek. A polgári célpontok támadása ritkult, a konfliktusok gyors lezárásra kényszerültek.

Föld és Állampolgárság¶

A földtulajdon világszerte szétaprózódott. Négy tényező: iparosítás, kemény pénz, szabad kereskedelem, önrendelkezési jog. Az ICSD lehetővé tette, hogy elmarasztalt földterületek szecessziót kezdeményezzenek. A JJC és más cégek elmaradt régiókat céloztak meg. Az állampolgárság likvid globális piaccá vált.

XV. Az Új Világrend¶

Ausztria és a Balkán¶

Peter Karađorđević indította el az első ICSD referendumot. 1916. február 15-én Jugoszlávia 72%-os támogatással szavazott a függetlenségért. A szlovének három év után visszatértek Ausztriába, alacsonyabb adóért. A Balkán évtizedes népszavazási hullámai békésen újrarajzolták a határokat.

Oroszország¶

II. Mihály cár a genfi konferencia után megértette, hogy a birodalom bővítése romboló. 42 ICSD referendum, területének 1/8-adának elvesztése, de kohézió és béke. A bolsevikok (Lenin, Sztálin, Trockij) német és amerikai (Schiff) pénzből próbáltak puccsot, de a jegybankok összeomlása után a finanszírozás elapadt. 78 bolseviket végeztek ki 1918-ban. Oroszország 35 éves békés virágzás következett.

Zsidó Államok¶

Négy független zsidó állam jött létre ICSD referendumokkal: Litvak Köztársaság (1922), Csernobili Hercegség (1924), Kárpátaljai Zsidó Föderáció (1928), Minszki Szocialista Köztársaság (1931). Besszarábia (1928) a Fekete-tenger kulcsfontosságú kereskedelmi központjává vált.

Közép-Ázsia és a Kaukázus¶

Kazahsztán (1921), Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Grúzia, Azerbajdzsán, valamint Adigea, Csecsénia, Dagesztán stb. mind függetlenedtek.

A Háború Megemlékezése (1944)¶

augusztus 4-én a belga király háborús megemlékezést tartott, amelyen III. Vilmos, II. Mihály, VI. Henrik és más uralkodók vettek részt. A megemlékezés a béke és a haladás ünnepe volt – a jegybankok nélküli világban a területi ambíciók értelmetlenné váltak.

Lábjegyzetek¶

A szöveg alternatív történelmi fikció (counterfactual history), amely bemutatja, mi történhetett volna, ha a jegybankrendszer 1915-ben végleg összeomlik és az arany decentralizált tisztítási rendszert kap.
A szerző argumentációja az időpreferencia-elmélet és az osztrák közgazdaságtan hagyományára épül.