Ammous: The Gold Standard – IV. rész: A Gondoskodás Évszázada¶

Szerző: Saifedean Ammous Könyv: The Gold Standard Rész: Part IV – The Century of Affluence (XVI–XVIII. fejezet)

Összegzés¶

Saifedean Ammous alternatív történelmének negyedik része a 20. század életszínvonal-növekedését, infrastrukturális fejlődését és mindennapi életének átalakulását mutatja be egy modern aranystandard világában. A centrális érvelés szerint a kormányzati bankkartell-parazitizmus megszűnése (1916 után) lehetővé tette, hogy a gazdasági termelés haszna a termelőknek jusson, nem pedig a pénznyomtató elitnek – ami a béke, a gazdagság és a folyamatos árcsökkenés évszázadát eredményezte. A szinte minden gazdasági jószág ára aranyban mérve folyamatosan csökkent: a számítási kapacitás évi ~40%-kal, az energia ~5,4%-kal, az ipari termékek 1–3%-kal, míg az élelmiszer 0,4–2%-kal. A könyv részletesen bemutatja a városépítészet forradalmát (rétegezett városok, gyalogosbarát felszín), a monumentális csatorna- és hídprojekteket (Great Silk River, Bering Bridge, Tricontinental Highway), a tengervíz-sótalanítás és a mesterséges szigetek megjelenését, valamint egy négyszeres Londoni családi pillanatkép-sorozatot (1900, 1930, 1965, 2000), amely drámaian illusztrálja az életszínvonal javulását. A kötet végén megjelenik a bitcoin, mint az arany lehetséges jövőbeli kihívója.

Kulcsfogalmak¶

Fogalmak¶

Modern aranystandard – a pénzkínálat szigorúan a fizikai aranykészletnek megfelelő, évi ~1,8%-os növekedési rátával
ICSD (International Committee for Self-Determination) – a genfi szerződés öndeterminációs keretrendszere
Árcsökkenés (defláció) – a modern aranystandard alatt a javak ára folyamatosan csökken, ellentétben a fiat-pénz világának inflációjával
Időpreferencia-csökkenés – a megbízható pénz miatt a társadalom egyre jobban a jövőbe tervez, hosszú távú beruházásokba
Hypergoldenization – az 1915–1940 közötti időszak, amikor a fiat-pénz és az ezüst démonetizálása arany iránti hirtelen keresletnövekedést okozott
Rétegezett város (layered city) – gyalogos felszín + két autós földalatti szint, kiküszöbölve a forgalmi dugókat
Great Silk River – a Csendes-óceánt az Atlantival összekötő csatornarendszer az ősi Selyemút nyomvonalán (1994-ben készült)
Bering Bridge – Észak-Amerikát és Ázsiát összekötő híd és nagysebességű vasút (1982)
Tricontinental Highway – Európát, Ázsiát és Afrikát összekötő autópálya és vasúthálózat
Bitcoin – 1992-ben megjelent digitális pénz, fix kínálattal (21 millió coin), az arany lehetséges utódja
Tether Gold (XAUt) – svájci cég által létrehozott, fizikai arannyal fedett digitális fizetőeszköz

Személyek¶

Konrad Zuse – a Z3, az első programozható számítógép megépítője (1936)
Henry Ford – a futószalag-gyártás atyja, a Model T megálmodója
Willis Carrier – a légkondicionáló feltalálója (1901)
Liang Qichao – kínai értelmi, a konfuciánus alkotmányos monarchia híve
Kong Lingyi (Duke Yansheng) – Konfuciusz 76. generációs leszármazottja, Kína császára 1929-től
Sharif Hussein bin Ali – a próféta 37. generációs leszármazottja, arab király és kalifa
Giovanni Giolitti – olasz miniszterelnök, aki véget vetett Olaszország háborús részvételének
Tung-Yen Lin – a Bering Bridge tervezője
Carl Menger – a marginalista forradalom egyik alapítója (1871)
Ludwig von Mises – a Theory of Money and Credit és a Human Action szerzője
Frank Fetter – az időpreferencia-alapú kamatláb-elmélet kidolgozója (1904)
Murray Rothbard – a Man and Economy (1962) szerzője

Események¶

A Genfi Szerződés aláírásai (1916–1928) – országok csatlakozása az ICSD-hez, szecessziós népszavazások
Oszmán Birodalom felbomlása – Törökország, Arab Királyság, 16 emírség létrejötte
Brit Birodalom hanyatlása – Írország, Skócia, Wales függetlenedése
Német széttagolódás – Bajorország, Szász-Anhalt, Ruhr Szabad Nemzetközösség függetlenedése
Franciaország szétesése – Elzász-Lotharingia, Bretagne, Korzika, Savoia stb. függetlenedése
Kínai köztársaság → konfuciánus monarchia (1929) – Kong Lingyi (Duke Yansheng) császárrá koronázása
Első atomerőmű (Hiroshima, 1945) – 5 MW kapacitással
Great Silk River megnyitása (1994) – 80+ ország munkájával
Bering Bridge átadása (1982)
Atlantisz mesterséges szigetépítés kezdete (1978) – 30 000 km² az Azori-szigetek közelében

Wiki cikkváz¶

A Gondoskodás Évszázada (The Century of Affluence)¶

Saifedean Ammous: The Gold Standard c. könyvének IV. része, XVI–XVIII. fejezet

Bevezetés¶

A modern aranystandard 1916-os bevezetése után a 20. század az életszínvonal példátlan növekedésének korszaka lett. A népesség 1,65 milliárdról 8,4 milliárdra nőtt (~400%-os növekedés), miközben szinte minden gazdasági jószág ára aranyban mérve folyamatosan csökkent. A háborúk megszűnése, a ICSD öndeterminációs keretrendszere, a szabadkereskedelem és a bankkartell-parazitizmus megszűnése együttesen tették lehetővé, hogy a termelés haszna a termelőknek jusson.

XVI. Életszínvonal (Living Standards)¶

Népesség és jólét¶

A világ népessége 1900 és 2000 között 1 milliárdról 8,4 milliárdra nőtt. A születési ráta a második felében csökkent, az urbanizáció, a nők oktatása és a jólét növekedése következtében. A halálozási ráta drasztikusan csökkent a következők miatt:

Ivóvíz- és szennyvíz-infrastruktúra – a higiéniai forradalom
Fűtés és légkondicionálás – a szén-, olaj-, gáz- és nukleáris energia meghódította a telet és a nyarat
Haber-Bosch eljárás – a műtrágya forradalmasította a mezőgazdaságot, megszüntette az éhínségeket 1925 után
Orvoslás és gyógyszerészet – kórházak, antibiotikumok, oltások elterjedése

A modern aranystandard árcsökkenés-mechanizmusa¶

Az aranykínálat évi ~1,8%-kal nőtt. Bármi, aminek kínálata gyorsabban nőtt, ára aranyban mérve csökkent. Három szakasz:

1914 előtt – klasszikus aranystandard, de bankok fiduciárius médiát is kibocsátottak; mérsékelt árcsökkenés + bankok/govok hatalomnövekedése + militarizmus
1914–1915 – aranyváltás felfüggesztése, bankok korlátlan pénzteremtése, katonai őrület, milliók halála
1916 után – modern aranystandard, bankok nem bocsáthatnak ki fedezet nélküli pénzt; a termelők profitálnak, béke és jólét

Jóságok árcsökkenése aranyban¶

Jóság	Évi árcsökkenés aranyban	Megjegyzés
Számítási kapacitás	~40%	Z3 (1936, 3 ops/sec) → modern PC (trillió ops/sec, $40)
Energia (villamos)	~5,4%	1900: 1 óra munka = 1 kWh; 2000: 1 óra = 5000 kWh
Ipari termékek (autó)	~2,4%	Ford Model T $825 (1909) → Ford Explorer $90 (2000)
Ipari fémek	0,9–3,5%	Alumínium: 97%-os árzuhanás, 10,3%-os kínálatnövekedés
Élelmiszer (friss)	0,4–0,6%	Húsfogyasztás világszerte megkétszereződött fejenként
Élelmiszer (ipari)	1–2%	Feldolgozott élelmiszerek gyorsabb árcsökkenése
Lakás (alap)	~1,6%	1900: 5 évi jövedelem → 2000: olcsóbb, jobb ház

Kivételek az árcsökkenés alól¶

Aranyékszer – a hiperaranyosodás miatt 1915–1940 között drasztikusan drágult, majd stabilizálódott
Művészet – státuszgazdasági jószág, a legdrágább művek iránt versenyáruk növekedtek
Emberi idő (bérek) – az egyetlen jószág, amelynek ára a század második felében emelkedett; az affluencia miatt az emberek egyre inkább a szabadidejüket értékelik

Energia és erőművek¶

1900: világenergia-fogyasztás 12,7 PWh, ebből szén dominált
2000: 444 PWh, ebből nukleáris 49,8%, olaj 21,5%, szén 12,8%, gáz 12,7%, víz 3,2%
Első atomerőmű: Hiroshima, 1945, 5 MW
2000: atomerőművi kapacitás elérte az 5000 MW-ot egyetlen blokkban
1900-ban 1 óra munkabér = 1 kWh; 2000-ben 1 óra = 5000 kWh

Ipar és technológia¶

Repülés – Blériot Lightning jetek (1911) → Blackbird személyes szuperszonikus jetek (évszázad végén)
Autó – 1900: ~23 000 autó világszerte → 2000: 1,6 milliárd
Számítástechnika – Z3 (1936) → személyi számítógép (1961) → okostelefon ($2, hihetetlen számítási kapacitás)
Internet – 1950-es protokollok → 1970-es World Wide Web
Műanyagok – polisztirol, PVC, polietilén, nylon megjelenése
Rozsdamentes acél – a korrózió legyőzése

Föld és élelmiszer¶

A föld ára általában csökkent, kivéve a legkívánatosabb helyeken (Manhattan, Miami, Shanghai)
Lakásárak: brit átlaglakás 1900-ban £600 → 2000-ben £115 (81%-os csökkenés)
A húsfogyasztás fejenként megközelítőleg megkétszereződött
Az állatállomány: juh 600M→8,5Mrd, szarvasmarha 450M→6,3Mrd, sertés 200M→2,7Mrd

Foglalkoztatás és bérek¶

A bérek aranyban mérve csökkentek a század első felében (a hiperaranyosodás miatt), de vásárlóerőben nőttek. A második felében a bérek aranyban is nőttek, mert:

A fiat- és ezüstpénz démonetizációja befejeződött, az arany iránti kereslet növekedése lelassult
A népességnövekedés lassult (urbanizáció, női oktatás, fogamzásgátlás)
Az affluencia miatt az emberek egyre inkább a szabadidőt értékelték → csökkent a munkakínálat, nőtt a bér

A modern aranystandard világa árszínvonal-csökkenést hoz: a bérek aranyban mérsékelten csökkentek, de a vásárlóerő jelentősen nőtt, mert a javak ára gyorsabban esett.

Közgazdaságtan a 20. században¶

A háború után a ausztriai iskola dominált: Menger, Rothbard, Fetter tankönyvei lettek a standardok. Az inflacionista és marxista koncepciók (Leontief, Lange, Fisher, Laski) rövid életűek voltak, mert gyakorlati alkalmazásuk katasztrofális következményekkel járt.

XVII. 20. századi infrastruktúra¶

A rétegezett város¶

Az autó elterjedésével a forgalmi dugók megoldására a városokat három szintre tervezték:

Földszint – gyalogosoknak, parkok, kávézók, közösségi terek (az autóktól visszahódítva)
Két földalatti szint – autós közlekedés, ellentétes irányú sávokkal, minden épület földalatti parkolóval
Földalatti infrastruktúra – víz, szennyvíz, áram, gáz, posta külön csövekben

A földalatti városépítés energiaigényes, de hosszú távon megtérül: a alacsony időpreferencia miatt a társadalom hajlandó beruházni.

Házi hulladéégetők¶

Az 1960-as évektől a házi hulladéégetők lehetővé tették a szemét helyi, környezetbarát megsemmisítését – a hulladékszállító teherautó-hálózat feleslegessé vált.

Légkondicionálás¶

Willis Carrier találta fel (1901), az 1920-as években vált tömegessé. Lehetővé tette az amerikai Délnyugat, Közép-Amerika, a Szahara és Délkelet-Ázsia népesség- és gazdaságrobbanását.

Csatornák¶

Nagy Selyemút-folyó (Great Silk River)¶

1994-ben készült, 80+ ország munkájával
Útvonal: Csendes-óceán → Sárga-tenger → Sárga-folyó → Hexi-folyosó csatorna → Irtyis → Urál-hegység alagútcsatorna → Urál-folyó → Kaszpi-tenger → Eurázsiai-csatorna → Azovi-tenger → Fekete-tenger → Türk szorosok → Földközi-tenger
18 nap Tianjinből Rotterdamig – 4 nappal rövidebb, mint a tengeri út
A szárazföldi Közép-Ázsia és Nyugat-Kína tengeri kereskedelemhez való hozzáférése forradalmasította e régiók gazdaságát

Eurázsiai-csatorna (1964)¶

700 km, Fekete-tenger → Kaszpi-tenger
Tízszeres kapacitásnövekedés a korábbi Volga-Don csatornához képest

Szuezi-csatorna bővítése¶

1869: 8 m mély, 5000 tonna max, 304 m² keresztmetszet
2000: 36 m mély, 500 000 tonna max, 3000 m² keresztmetszet, 700 hajó/nap

Panama-csatorna bővítése¶

1914: 2 zsilip, 52 500 tonna max
2000: 8 zsilip, 500 000 tonna max, 300 hajó/nap

Isztambul-csatorna (1950-es évek)¶

50 km hosszú, a Boszporuszt tehermentesítő új csatorna, 150 hajó/nap kapacitás

Thai-csatorna (1976)¶

102 km, Andamani-tenger → Thai-öböl, tehermentesítette a Malakka-szorost

Hidak és autópályák¶

Bering-híd (1982)¶

85 km híd Észak-Amerika és Ázsia között, 6 sáv + 2 nagysebességű vasúti vágány
Diomede-szigetek kaszinói turisztikai célpontok
Tervező: Tung-Yen Lin kínai-amerikai mérnök

Tricontinentális Autópálya¶

Levantei autópálya (1948): Iskenderun → Gaza, tengerparti út és vasút
Boszporusz-híd (1973): a világ leghosszabb függőhídja
Gibraltár-híd (1974) + nagysebességű vasút (1978): Európa ↔ Afrika
1982-től: autóval körbejárható minden kontinentális ország (kivéve szigetek)

Sótalanítás¶

2000-re 120 000+ desalinációs üzem, 900 millió m³/nap tiszta víz
3+ milliárd ember ellátása, sivatagi virágoztatás

Mesterséges szigetek¶

2000-re: 300 000 km² mesterséges szigetfelület (~4× Brit-szigetek)
Atlantisz: 30 000 km², Azori-szigetek közelében, 1978-tól épülve, globális közlekedési csomópont
Földközi-tenger: a legsűrűbb mesterséges sziget-koncentráció

Digitális pénz¶

*Bitcoin* (1992): decentralizált, fix kínálatú digitális pénz, 21 millió coin felső határ
Jelenlegi kínálatnövekedés: ~5%/év, fokozatosan csökkenő
A szerző szerint a bitcoin alacsonyabb kínálatnövekedési rátája miatt előbb-utóbb felváltja az aranyat
*Tether Gold (XAUt)*: svájci cég által készített, fizikai arannyal fedett digitális token, közvetítő az arany és a bitcoin között

XVIII. 20. századi élet¶

Négy generáció Londonban¶

1900 – Thomas Smith¶

Két bérelt szoba Bethnal Green-ben, szénfűtés, gázlámpa
£75/év jövedelem, házár = 5 évi jövedelem, 10% megtakarítás lehetetlen
56 órás munkahét, szombattal, bútoripari műhely
Csecsemőhalandóság: 1/6, várható élettartam: ~49 év
Energiafogyasztás: ~2 MWh/hó (főleg szén)

1930 – James Smith¶

Háromhálószobás ház Hackney-ben, villamos világítás, szénkazán/radiátor
£50/év (kisebb névlegesen, de nagyobb vásárlóerő)
Házár: £175 = 3,5 évi jövedelem, 40% önerő, építészeti hitel
48 órás hét, rádiókomponens-gyár, szabadnapokon mozi
Csecsemőhalandóság: 1/20–1/25, élettartam: 60-as évek közepe
Energiafogyasztás: ~3 MWh/hó

1965 – Michael & Emma Smith¶

Kétlaki ház Southgate-ben, gázközponti fűtés, mikró, mosógép, színes TV
£50/év (még nagyobb vásárlóerő)
Házár: £120 (készpénzben megvásárolva, adósság nélkül)
40 órás hét, elektronikai cég, 3 hét szabadság
Csecsemőhalandóság: 1/60, élettartam: késő 70-es évek
Energiafogyasztás: ~4 MWh/hó (nukleáris + gáz)
20% megtakarítás, jótékonysági adományok

2000 – Andrew & Patricia Smith¶

Négyszobás ház Richmondban, klíma, fűtött felhajtó, jéghideg/ szauna, drónszállítás
36 órás munkahét, senior mérnök, videóhívások Japánból Kanadáig
SR-77 Blackbird személyes szuperszonikus jet a földalatti garázsban
2 óra Richmond → Alexandria strand
Csecsemőhalandóság: 1/300, élettartam: közepe 80-as évek
Energiafogyasztás: bőséges, olcsó nukleáris energia
30% megtakarítás arany bankszámlákon
Házár: ~2 évi jövedelem (23 évesen megvásárolva saját megtakarításból)

A családi sorozat tanulságai¶

A négy generáció drámaian illusztrálja:

A munkaidő csökkenését (56 óra → 36 óra)
A vásárlóerő növekedését (azonos £50 összeg 1930-ban, 1965-ben és 2000-ben egyre többet ér)
A lakásárak csökkenését aranyban (5 évi jövedelem → 2 évi jövedelem)
A csecsemőhalandóság drasztikus csökkenését (1/6 → 1/300)
Az élettartam növekedését (~49 év → közepe 80-as évek)
Az energiabőség megjelenését (2 MWh/hó → korlátlan olcsó energia)
A szabadidő és luxus elterjedését (szuperszonikus jetek, drónok, robotok a háztartásban)

Lásd még¶

The Gold Standard (könyv)
Modern aranystandard
ICSD – International Committee for Self-Determination
Bitcoin
Tether Gold (XAUt)
Nagy Selyemút-folyó
Bering-híd
Tricontinentális Autópálya
Hiperaranyosodás
Időpreferencia
Osztrák iskola
Ludwig von Mises
Murray Rothbard