Kihagyás

HUSZONEGY Podcast E117. Lehet a bitcoin olyan privát, mint a készpénz?

Vendég: Five · Házigazda: Feri (Kovács Ferenc) · Dátum: 2026-09-25 · Forrás: huszonegy.world · Hossz: ~50 perc · Transcript: 50.5 KB, 7124 szó (emberi, nem ASR)

Összegzés

A HUSZONEGY podcast 117. epizódjában Five, a magyar Bitcoin-ökoszisztéma technikai oldalának egyik ismert alakja az ecash technológiáját mutatja be, konkrétan a Cashu protokollt. A beszélgetés a 80-as évekig nyúlik vissza: David Chaum Chaumian cash ötlete már akkor megoldotta a vak aláírásokkal (blinded signatures) azt, amit a Bitcoin ma csak részlegesen tud, a mindenki számára azonos, megkülönböztethetetlen pénzt. A technológia elbukott, mert túl korán jött: a bankkártya egyszerűbb volt, és nem volt társadalmi nyomás a magánszféra védelmére. Five szerint ugyanez a helyzet állt elő a gőzgéppel is, amit nem az 1800-as években, hanem már Krisztus után néhány évtizeddel kitaláltak, csak nem volt rá társadalmi igény, mert rabszolgák végezték a munkát.

A Cashu ma bitcoin-fedezetű ecash: nem önálló blokklánc, hanem egy réteg a Lightning fölött, és a protokoll bármire ráhúzható, ami letétként szolgálhat. A fő fejlesztő Calle, aki a Lightningban is aktív. A Cashu mint (a kibocsátó) központi főkönyvet vezet, minden mintben van egy beépített Lightning node, ezért a rendszer leginkább egy custodial Lightning node-hoz hasonlít, azzal a döntő különbséggel, hogy a felhasználó bemutatóra szóló eszközt (bearer asset) tart a kezében, nem fiókegyenleget.

A beszélgetés legfontosabb belátása a privát szféra kérdése. Five szerint a Lightning privátabb a Monerónál, legalábbis a küldő oldalán, és az ecash ennél is privátabb. A Cashu mellett szól, hogy a mint nem tudja, ki vagy, ezért nem tud szelektíven kizárni senkit: vagy mindenkitől megtagadja a beváltást, vagy senkitől. Ez aláássa az olyan blokklánc-analízis cégek üzleti modelljét, mint a Chainalysis. A támadási felület a belépés és a kilépés, azaz a minting és a melting, amikor Lightningon keresztül történik a feltöltés és a kivétel.

A gyakorlati vízió a valódi mikrotranzakció: Five szerint a Cashunál annyira olcsó és könnyű egy tranzakció, hogy másodpercenként lehet fizetni egy Netflixért, és nem kell előre feltölteni lejáró krediteket, amiket a szolgáltató egyoldalúan törölhet. Ez a felhasználási eset a zsebpénz-kategória, ahogy Five a Bitcoin három rétegét felosztja: az on-chain Bitcoin a föld alatti gránittömb, a Lightning a rá épülő kemény katedrális, a Cashu pedig az egyszerű, mindennapi aprópénz. A Moneróval szemben a Cashu nem versenyezni akar a Bitcoinnal, hanem fölé épül, és ez tisztább viszonyt teremt.

A rétegek használati eseteit Five szerint nem kell a felhasználónak dedikáltan kezelnie: a jó felhasználói felület automatikusan viszi végig a tranzakciót a rétegeken, és a felhasználó on-chain tárol, miközben a fizetés a harmadik rétegen pattan át. Az epizód zárásaként szó esik a HUSZONEGY technikai meetupról, a magyar Bitcoin-fejlesztőkről (Five, Openoms, Optout, l0rinc), a Bitcoin Miskolc konferenciáról, majd Feri árfolyam-elemzése következik: a 2022-es lefelé tartó trend megtörni látszik, és a negatív hírek (kamatdöntés, a Clarity Act elutasítása) ellenére a Bitcoin erősebb lett.

Chapterek (13 szegmens)

Idő Téma
00:00 Készpénz, csak digitálisan (Intro)
01:49 Pénz bankszámla nélkül: a 80-as évek ötlete (Chaumian cash, vak aláírások)
06:51 Elbukott, mert túl korán jött (bankkártya, társadalmi nyomás hiánya)
11:04 Programozható pénz, Nostr-zapekkel (tokenek publikus kulcshoz kötése)
15:03 Félig bank, félig saját zseb (letétkezelés és önletétkezelés egyszerre)
20:40 Gránittömb, katedrális, zsebpénz (a három réteg felosztása)
22:46 Lejáró kredit helyett másodpercdíj (mikrotranzakciók, Netflix-példa)
26:45 Nem lehet minden egyszerre (trade-off, Saylor érve, adaptáció)
31:24 A Lightning privátabb a Monerónál (összehasonlítás, Monero kritikája)
35:48 Szerveridő percre, Cashuval fizetve (CI-szolgáltatás, BudaBit)
40:39 Magyarok, akik a Bitcoint építik (meetup, Miskolc, ökoszisztéma)
43:48 Megtört a lefelé tartó trend? (árfolyam-elemzés)
47:51 Mennyit tarts magadnál? (önálló és kollaboratív tárolás)

Az ecash eredete: Chaum és a vak aláírások

David Chaum kriptográfus a 80-as években ismerte fel, hogy a kereskedelem nagy része az internetre fog költözni, és úgy gondolta, a cypherpunk kultúrából kiindulva priváttá és szabadságtechnológiává kell tenni a fizetést. Erre találta ki az ecasht, aminek a kulcsinnovációja a blinded signature, a vak aláírás. Ez tette lehetővé, hogy a kibocsátó anélkül hitelesítse a tokent, hogy megtudná, kié lesz.

Five pénzügyi fogalommal élve az ecasht a bearer asset kategóriába sorolja. Azért hordozza ezt a nevet, mert nincs mögötte fiók: a kibocsátó nem tudja, ki vagy és mennyi pénzed van, csak olyan igazolásokat bocsát ki, amelyekről egyszer már ellenőrizte, hogy letétbe helyeztél náluk valamennyit. Feri hozzáteszi, hogy az arany is bearer asset: a középkorban egy aranypénz bemutatásakor lemérték és ellenőrizték, hogy valóban arany, és nem kellett harmadik fél, aki ezt tanúsítja. A bankok elismervényeivel szemben viszont megjelenik a hamisítás csábítása, mert a papír és a tinta nem drága technológia.

A beszélgetés kitér a double spending problémájára is. Five szerint a bank egy közös főkönyvet vezet, amit elvileg Excelben is meg lehetne oldani, és ez addig működik jól, amíg a főkönyv vezetője tisztességes, és rendelkezik azokkal a letétekkel, amiket rábíztak. Az ecash ezt úgy oldja meg, hogy a befizetéskor a kibocsátó bejegyzi a bizonyítékot, a tokeneket pedig úgy tudja nyilvántartani, hogy nem tudja, kihez tartoznak. Ez a vak aláírás lényege.

Feri felveti, hogy a banki elismervény és a főkönyv-analógia a családi zsebpénz szintjén is működik, és Five egyetért: a probléma akkor kezdődik, amikor a gyerek azt hiszi, hogy több pénze van, mint amennyit valójában szerzett, mert a kibocsátónak védekeznie kell az ellen, hogy ugyanazt a tokent többször beváltsák.

Miért bukott el, és miért nem a technológia hibája

Five szerint az egyik legegyértelműbb ok az volt, hogy a 80-as években az internet még a kezdeti szakaszában járt. Aki akkor próbált szolgáltatást futtatni, modemmel tárcsázott fel, és ez gyökeresen más környezet volt, mint a mai. Az ecash működéséhez sok szereplőt kellett összehozni: kereskedőket, akik integrálják a weboldalaikba, bankokat, sőt operációs rendszereket. Five szerint még a Microsoft is szemezgetett azzal, hogy ilyen technológiát tegyen az operációs rendszerébe, és nagy bankok is próbálták bevezetni, de az ökoszisztéma felfuttatása nem sikerült.

Aztán jött egy egyszerűbb megoldás a bankoknak: ha már ott van a pénz a számlán, elég azt a fiókot használni a weboldalakon. A felhasználó feladja az identitását és nem tart önálló eszközt a kezében, de eléri a bankszámláját. Five szerint a bankkártyák és hitelkártyák elég gyorsan leváltották az ecasht, mert az ecashnél mindenféle címletet kell kezelni, fix címletekkel, és a tárcának össze kell válogatnia a fizetéshez szükséges kombinációt. Ez a Bitcoin UTXO-modelljéhez hasonlít, és jóval bonyolultabb, mint egy jelszó megadása.

Feri általánosítja a jelenséget: az ötletek sosem hiányoztak. A gőzgépet nem az 1800-as évek elején találták fel, hanem már Krisztus után néhány évtizeddel, csak akkor nem volt hozzá technológia, és nem volt társadalmi nyomás sem, mert ingyen rabszolgák végezték a munkát. Five egyetért, és hozzáteszi: a Chaumian cash korában a társadalom nem érezte, hogy ennek relevanciája van, mert egyszerűbb volt megbízni a bankokban. Aztán jött a 2008-as válság, és ugyanazt a technológiát megcsavarva, mobilkommunikációval és egy sokkal komplexebb internettel már megvolt a társadalmi igény egy olyan pénzre, mint a bitcoin.

Programozható pénz: címletek és feltételek

Five kiemeli, hogy a Cashu programozható digitális pénz: ugyanúgy lehet extra feltételeket szabni a költésére, mint a Bitcoinnál. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bármilyen publikus kulcshoz hozzá lehet kötni Cashut, ezért a kibocsátótól olyan tokent lehet kérni, amit csak a másik fél tud elkölteni. Onnantól a tranzakció már csak átadás kérdése.

Ezt a mechanizmust használják a Nostr-on zapekre is. Five szerint a Nostr-on nyilvánosan hozzá lehet kötni ecasht valakinek a kulcsához, és ezt akár publikussá is lehet tenni, mert a kibocsátónál csak az adott személy tudja beváltani. A tokenek megkapásakor általában érdemes beváltani, mert adatvédelmi szempontból jobb saját tokent tartani.

Sok művelet irányul a mint felé: a swap során a felhasználó beküldi a tokenjeit, és másfajta címleteket kap vissza, ha épp nincs megfelelő kombinációja a fizetéshez. Five szerint ez a folyamat játékra ad lehetőséget, mert a rendszer programozható.

A Cashu bármire ráhúzható, de Five szerint jelenleg a Bitcoin vonal a legerősebb. A fő fejlesztő Calle, aki a Bitcoinban és a Lightningban is ismert. Five maga Nostr-ral és ecash-sel is foglalkozik, és azt mondja, hogy a technológia ma működőképes: nemcsak látott ilyen tranzakciót, hanem sok ilyet el is követett. Azt is felhívja rá a figyelmet, hogy ha valaki ma ecash-elfogadó weboldalt keresne az interneten, nagyon nehezen találna, mert más technológiákat használnak az emberek, és ez csak egy feltörekvő versenytárs.

Feri felveti, hogy léteznek-e olyan rendszerek, ahol a bizalom nem egyetlen cégben, hanem 12-13 félből álló, multisig-szerű konstrukcióban oszlik meg, cégen belül vagy baráti körben. Five erre a Fedimintet nevezi meg, ami szintén ecash, de nem Cashu, és kriptográfiailag a legmélyebb szintekig federált rendszert hoz létre. Five őszintén hozzáteszi, hogy a Fediminttel nincs sok tapasztalata, mert elterjedése nem igazán létezik, a Cashu egyszerűbb, és ezért nagyobb kísérleti terepet hódított el, főleg a Bitcoin és Lightning iránt érdeklődő körökben.

Félig bank, félig saját zseb

Feri rákérdez, hogy a felhasználó bármikor bitcoinra tudja-e váltani a Cashut. Five szerint ez attól függ, hogy az operátor vagy a felhasználó szemszögéből nézzük. A protokoll általában bitcoinnal fedezett, és a kilépés általában Lightningon történik, mert minden Cashu mintbe be van építve egy Lightning node. Ezért lehet a rendszert custodial Lightning node-ként tekinteni, amihez Five hozzáteszi a Wallet of Satoshi példáját, ami szintén custodial Lightning volt.

A különbség döntő: custodial Lightning esetén fiókalapú a konstrukció, Cashunál viszont bearer eszköz van a felhasználó kezében, ami privátabb megoldás, a maga hátrányaival.

A legfontosabb hátrány, amit Five kiemel: ha elveszíted a tokeneket, az olyan, mintha elveszítenéd az aranyhoz szóló cetlit. A kibocsátó nem tudja, ki vagy, ezért nem tudja kiadni. Ezért a Cashunál sokáig csak digitális mentések voltak, a tokeneket fájlba mentette az ember. Ma már van olyan megoldás, hogy a tokensorozat egy kiindulási seedből generálódik, ugyanazokkal a BIP-39 szavakkal, mint a Bitcoinnál, így a Cashu visszaállítható, ha a mint még él. Ez viszont azt jelenti, hogy a kibocsátó segít a visszaállításban, tehát valamennyi privát szféra elveszik.

Five megfogalmazása szerint itt egyszerre van letétkezelés és önletétkezelés: mivel tokenek vannak a kezében, nem mondható, hogy félig pénz, de ha a Bitcoin a pénz, akkor a Cashu inkább igény, claim, IOU. Five hozzáteszi, hogy sok bitcoiner épp ezért bírálja, mert építeni szeretnének olyan protokollokat, ahol nem kell átlépni az önálló tárolás Rubiconját.

Feri a gyakorlati oldalt hangsúlyozza: a vagyont on-chain kell tartani, és a layer 2-es, layer 3-as megoldások a költést szolgálják. Szerinte a jó felhasználói felület megoldaná, hogy a felhasználó on-chain költéskor automatikusan végigmenjen a rétegeken, és a harmadik rétegről pattintsa át a fizetést egy parkolójegyért vagy egy kávéért. A kérdés, hogy van-e már ilyen törekvés.

Five szerint ez a felhasználási esetek felmérésének a kérdése. A Cashu használati esete egyértelműen a zsebpénz-kategória. Ha a Lightning később eléggé kifejlődik, akkor a legtöbb ember azt fogja használni folyószámla-jelleggel, de ezt nem lehet előre tudni.

Gránittömb, katedrális, zsebpénz

Five a Bitcoin rétegeit egy építészeti hasonlattal magyarázza. Az alap Bitcoin az első réteg, a fundamentum, a föld alatti gránittömb. A Lightning erre épülő kemény katedrális. A Cashu pedig az egyszerű, mindennapi aprópénz. Five hangsúlyozza, hogy az egyes felhasználási esetek lehet, hogy kis összegekre vonatkoznak, de nagyon fontosak lehetnek a valós életben.

A saját víziója a Cashuval az, hogy nem kell előre feltölteni kreditet olyan szolgáltatásokra, amelyek aztán lenyelik a pénzt. Five felidézi, hogy nemrég e-mailt kapott arról, hogy nemsokára lejár a kredite, és utána egyszerűen kitörlik a balanszot. Ez a Cashunál nem történhet meg feltétlenül, mert a kibocsátó, mivel nem ismeri a felhasználót, nem tud szelektíven eljárni: vagy mindenkitől megtagadja a beváltást, vagy senkitől. Five szerint erre olyan cégek üzleti modellje sem épülhet, mint a Chainalysis, mert az reménytelen. A protokoll adatvédelmi tulajdonságait azokon a pontokon lehet megfogni, ahol a felhasználó bekerül a rendszerbe.

A mikrotranzakciók világát Five így festi le: a Cashunál annyira olcsó és könnyű egy tranzakció, hogy a gyakorlatban minden egyes kéréssel hozzá lehet csatolni egy kis összeget, amit a szolgáltatás automatikusan lenyel. Innen a másodpercenkénti Netflix-fizetés példája, szemben azzal a világgal, ahol az embernek több százféle előfizetése van.

Five realista a nehézségekkel kapcsolatban is. Azt mondja, a szolgáltató oldaláról nagyon nehéz belépni, mert óriási a jogi megfelelési teher, és meg kell törni a Visa és a Mastercard hálózati hatásait. Szerinte az OpenAI-val folytatott beszélgetése is arra vezetett, hogy egy új Google Pay vagy Apple Pay létrehozása ma nem egyszerű. Feri ehhez hozzáteszi: a Bitcoinnál viszont Satoshi Nakamoto nem kérdezett meg senkit, egyszerűen elindította.

Nem lehet minden egyszerre: a privát szféra kérdése

Feri felidézi, hogy az előző epizódban a Monero neve felmerült, és akkor problémás volt, mert nem lehet tudni, ki írja a főkönyvet, és a hálózat nagyságrendekkel gyengébb, mint a Bitcoiné. Most viszont az a kérdés, hogy a Cashu privát tranzakciókra tökéletes, mégis Bitcoin-alapú. Melyikben bíznánk jobban?

Five a különbséget a protokoll szintjén ragadja meg. A Monero alternatív blokklánc, altcoin, ezért a saját protokolljára épül, míg az ecash bármire ráépülhet, és ugyanaz a protokollja. Ez fundamentális különbség. Five egyetért Ferivel abban, hogy a Monero nem sound money abban az értelemben, ahogy a Bitcoin vagy az arany az. A sound money fogalmát Feri így fejti ki: sok mindent használtunk pénzként, kagylótól a papírpénzig, ezüstig, aranyig, rézig, és ezek mind funkcionálhatnak pénzként, de ami tényleg stabil és erős, azt nevezzük kemény pénznek.

Feri a másik oldal érveit is bemutatja. A Monero valódi rést tölt be, mert a Bitcoin privát oldala nem iszonyatosan erős, és ez elszámoltathatóságot jelent, ami egyszerre előny és hátrány. A Monero ezt hátrányként érzékelte, és 2014-ben azért jött létre, mert valódi igény van a privát szférára. Five kiegészíti a fungibility, azaz a lecserélhetőség fontosságával: a pénznek az az alaptulajdonsága, hogy egyik egység megkülönböztethetetlen a másiktól, és nem szabadna előfordulnia annak, hogy valamire azt mondják, ez egy tainted coin.

Feri felidézi Michael Saylor érvét, hogy egy pénz nem lehet egyszerre sziklaszilárd, globális konszenzussal rendelkező, de villámgyors és teljesen privát. Five szerint a Cashu erről nagyon tiszta tulajdonságokat mutat: megmondja, mit ad fel a felhasználó azért, amit kap. Five hozzáteszi, hogy a cypherpunkök közül sokan mondták, hogy a bank nem fog megszűnni a bitcoinnal, és a számok is arra utalnak, hogy a hatalmuk csökkenthető, de a globális Bitcoin-adaptáció a bankokat mindenképp bevonja, mert egy tranzakció nagyon drága lesz, és a gyakorlatban évi egy-két tranzakció lesz jellemző.

A technológiai érettség különbségét Five őszintén kimondja: a Cashu nagyon fejletlen abból a szempontból, hogy a protokollt ma is aktívan fejlesztik, míg a Monero több mint tízéves protokoll, piaccal és alkalmazás-ökoszisztémával.

A Monero kritikája két technológiai ponton áll. Az egyik, hogy minél privátabb valamit csinálni, annál több adatra és számítási kapacitásra van szükség: a Monerónál körülbelül tízszer akkora a tárolási igény, mint a Bitcoin tranzakcióinál, a verifikációs számítási igény pedig még ennél is nagyobb. Five szerint ha a Bitcoin tranzakciómennyiségét extrapolálnánk a Moneróra, akkor az 1 TB-os lemez hamar kevés lenne. A másik, hogy verifikálni nehezebb, ha több kriptográfiai módszer rejt el valamit.

Feri rákérdez, hogy a teljes készlet meghatározható-e. Five szerint tranzakciónként van egy elköteleződés arról, hogy nem jött létre új coin, kriptográfiai bizonyítékkal arra, hogy a bemenő és kimenő összegek egyeznek. Elvileg tehát kimutatható lenne az új pénz keletkezése, de Five hangsúlyozza: volt bug a kódban, amit ki lehetett volna használni, és onnan tudjuk, hogy nem használták ki, hogy ennek nyoma lett volna. Five szerint nem az elméletről kell beszélni, hanem arról, hogy mennyire hihetetlenül komplex egy ilyen rendszert megtervezni, és hogy futás közben látszanak a bugok. Hozzáteszi, hogy a meetupon l0rinc előadásaiból is látszik: már egy kevésbé privát rendszert is irgalmatlan munkával lehet jól megcsinálni, és egy decentralizált blokkláncot visszatekerni gyakorlatilag csak az Ethereum csinálja.

Five összegzése szerint a Monero ma is működik, és privát tranzakciókra alternatíva lehet. A Lightning is megoldás, ha az ember saját node-ot futtat, és a Lightning privátabb a Monerónál, főleg a küldő oldalán, az ecash pedig nagyon-nagyon privát. Feri megfogalmazza a következtetést: a Monero akkor volt igazán jelentős, amikor a Bitcoinnak még nem volt több rétege. Five ezt elfogadja, és hozzáteszi, hogy a Monerónál érdekes technológiai fejlesztések folynak, amelyeket adott esetben a Bitcoin is átvehet, ha elég nagy nyomás nehezedik rá, de a két pénz nehezen fér meg egymással. Az ecash nem akar versenyezni a Bitcoinnal, fölé épül, ezért tisztább viszony.

Szerveridő percre, Cashuval fizetve

Feri a HUSZONEGY meetupokról kérdez, és Five elmondja, hogy a találkozókat a HUSZONEGY Telegramon hirdeti meg, személyesen is ír embereknek. Ezek főleg technikai meetupok, de kezdőket és érdeklődőket is szívesen fogadnak, mert az eleje kötetlen beszélgetés, és a mélyebb demók csak később jönnek. Five szerint havonta szokott megrendeződni, a helyszín Budapest XI. kerülete, a létszám nem nagy, családias a hangulat. Five hozzáteszi, hogy igyekszik egy-két héttel előre jelezni az időpontot.

A demókról Five elmond egy konkrét példát: készülnek egy Cashu-integrációval a fejlesztői continuous integration (CI) területén. A CI arra szolgál, hogy a kód változtatásakor automatikusan lefussanak a tesztek, amihez erős szerverek kellenek. Hagyományosan ezt a GitHub és hasonló platformok uralják, de ők lehetővé teszik, hogy ilyen szolgáltatást saját maga futtasson az ember, Nostr-on hirdetve, szabadpiaci jelleggel. Mivel valós számítási kapacitást ad el valaki, ezért Cashuért lehet a szolgáltatást igénybe venni, másodpercre vagy percre fizetve. Five reméli, hogy ezt nemsokára kiadják a BudaBiten keresztül.

Five azt is elmagyarázza, miért nehéz egy ökoszisztémát felépíteni. Ha valaki ecash-sel vesz valamit az interneten, de nincs letéti lehetőség, akkor nem kapja vissza a pénzét, ha nem küldik ki a csomagot. Ezt hagyományosan a fizetési szolgáltatók és a platformok oldják meg, és épp ezért váltak ezeknek az ökoszisztémáknak a meghatározó szereplőivé. Ha ezt szabadságtechnológiákra és komponensekre bontjuk, amiket egy protokoll, egy közös nyelv fog össze, akkor minden szereplőnek fel kell húznia magát. Five szerint ez brutálisan nehéz feladat, és van egy társadalmi, marketing jellegű komponense is: a Bitcoinról sem tud mindenki, nemhogy a Cashuról.

Feri zárásként a magyar ökoszisztémáról beszél: Five, Openoms, Optout és l0rinc munkáját említi, és biztatja a hallgatókat, hogy látogassanak el a technikai meetupokra, akkor is, ha nem értik teljesen, mert bepillantást adnak abba a világba, amit a magyar fejlesztők alakítanak. Feri elmondja, hogy ő vidékről szokott felutazni Budapestre. Five megjegyzi, hogy a meetup nemcsak ingyenes, hanem általában kaja is van.

Feri elmeséli, hogy a Bitcoin Miskolcot a HUSZONEGY csoporttal közösen azért indította el, mert azt látta, hogy a Bitcoinról sokan beszélnek, de sokszor a kriptós, árfolyam-emelkedés oldaláról közelítik meg. Külföldi konferenciákon viszont rengeteg magyart ismert meg, akik alakítják az ökoszisztémát, és ezt az élményt akarja elhozni a magyar közönségnek. A konferencia 2026. november 20. és 22. között lesz Miskolctapolcán, a Hotel Aurorában, a bitcoinmiskolc.hu oldalon lehet jegyet vásárolni, és még néhány hétig vannak ingyenes jegyek. Feri büszkeségét fejezi ki, hogy a magyar szakértők hardvereket építenek, programoznak, és a Bitcoin Core-ba is írnak frissítéseket.

Megtört a lefelé tartó trend?

Az epizód zárásaként Feri az árfolyamot elemzi. Five elmondja, hogy nála ozmózissal jön át az árfolyam: Nostr-on követik sokan, implicit posztokból értesül a történésekről, de nem nézi gyakran, mert hosszú távra gondolkodik. Feri elismeri, hogy nála szakmai ártalomként megmaradt az árfolyamfigyelés, és hozzáteszi, hogy minél jobban kiszínezi az ember az elemzést, annál inkább hiszi, hogy érti, ami történik, pedig az árfolyam oda megy, ahová a kereslet és kínálat viszi.

A charton Feri a 2022-es lefelé menet megtörését és az alj kialakulását mutatja, majd azt, hogy a 2022-es minták átjöttek a 2026-os mintára. Szerinte konszenzus van abban, hogy megtörni látszik a lefelé tartó trend, és minimális oldalazás után felfelé haladunk. Feri kiemeli, hogy negatív hírek ellenére is erősödött a Bitcoin: amikor az amerikai jegybank kamatot emelt, a Bitcoin erősebb lett, és amikor a Clarity Act nevű amerikai törvénytervezetet elutasították, a Bitcoin mégis emelkedett. Azt is megjegyzi, hogy a Bitcoin sokszor oldalaz, és ritkán emelkedik, de amikor emelkedik, akkor nagyon gyorsan, ezért érdemes dollar cost averaginggel apránként vásárolni, és hosszú távra gondolkodni.

Feri a kockázatkezelésről is szól: csak annyit érdemes bitcoinba fektetni, amennyit az ember pszichológiailag elbír, és hosszú távra el tud tenni. A piac időzítése rendkívül nehéz, a tőzsdén is csak a kereskedők egy százaléka alatti tartomány tudja eltalálni az aljakat és csúcsokat.

Five zárásként a diverzifikáció bitcoinon belüli értelmezését veti fel: érdemes végiggondolni, mennyit tart az ember teljesen önállóan, mennyit kollaboratív módon, és mennyit bír el nem önálló, banki vagy tőzsdei tárolásban. Feri kiegészíti, hogy nemcsak az árfolyam volatilitásáról van szó, hanem arról, hogyan használja az ember a vagyont az életében: vannak vagyontárgyak, amelyeket 10-20 évig nem szeretnénk eladni, és amelyeket a gyerekeink örökölnek, ezeket nem tesszük magas frekvenciával mozgó helyre. Más pénzt viszont nagyon magas frekvenciával akarunk mozgatni, előfizetésekre, fagylaltra, bolti vásárlásra. Feri szerint ezekre különböző rétegeket lehet használni, és a fix pont a Bitcoin, amire érdemes szolgáltatásokat építeni.

A lényeg

A Cashu ma a legfontosabb ecash-implementáció: bitcoin-fedezetű, Lightningra épülő, bearer jellegű token, amit a kibocsátó nem tud a felhasználóhoz kötni. Ez a tulajdonság a privát szféra szempontjából radikális: a kibocsátó nem tud szelektíven kizárni senkit, ezért a blokklánc-analízis üzleti modellje nem működik rajta. A technológia nem versenytársa a Bitcoinnak, hanem fölé épül, és a maga helyén a zsebpénz-kategóriát szolgálja, ahol a valódi mikrotranzakciók és a lejáró kreditek problémájának megszüntetése a tét. A Moneróval szemben nem sound money, és nem is akar az lenni: a rétegek tisztán elkülönülnek, az on-chain Bitcoin a fundamentum, a Lightning a fizetési réteg, a Cashu a mindennapi aprópénz.

Vendégek

  • Five (vendég). Az ecash és a Cashu protokoll technikai szakértője, Nostr-fejlesztő, a HUSZONEGY havi technikai meetupjának szervezője, a BudaBit cypherpunk fejlesztői közösség tagja
  • Feri (Kovács Ferenc, házigazda). Bitcoin vállalkozó mérnök, a HUSZONEGY podcast és a Bitcoin Miskolc konferencia szervezője

Kapcsolódó epizódok és források

  • HUSZONEGY E116 (2026-09-17), a Monero és a privát szféra kérdése, ami ehhez az epizódhoz vezetett
  • Cashu protokoll, ecash-implementáció Bitcoin-fedezettel; fő fejlesztő Calle
  • Fedimint, federált ecash-projekt, open source
  • David Chaum, a Chaumian cash és a vak aláírás (blinded signature) kidolgozója
  • Monero, alternatív blokklánc, 2014 óta, privacy-központú
  • BIP-39, a Cashu seed-alapú visszaállítása ugyanezeket a szavakat használja
  • Chainalysis, blokklánc-analízis cég, amelynek modelljét a Cashu adatvédelme aláássa
  • BudaBit cypherpunk fejlesztői közösség, havi meetupok, budabit.club
  • Bitcoin Miskolc konferencia, 2026.11.20-22., Miskolctapolca, Hotel Aurora, bitcoinmiskolc.hu
  • HUSZONEGY Telegram csoport, a meetupok hirdetési helye

Forrás

Vissza a tetejére