Kihagyás

Rethinking Search as Code Generation (Perplexity SaC)

Keresés kódként: Perplexity új architektúrája az ágens-korszakra

A Perplexity egy új keresési architektúrát mutat be Search as Code (SaC) néven, amely a hagyományos monolitikus keresési csővezetékeket programozható, atomizált primitívekre bontja. A cél: a frontier modellek ne csak a keresés végeredményét fogyasszák, hanem magát a keresési folyamatot irányíthassák kódgeneráláson keresztül. „A keresésnek agens-szintűvé kell válnia, építőelemei közvetlenül SDK-ként elérhetők az ágens harnessben.” A rendszer három rétegből áll: modellek (vezérlősík), biztonságos compute sandboxok (determinisztikus végrehajtás) és egy Agentic Search SDK (keresési primitívek). A Perplexity Computer és Agent API már ezen az architektúrán fut.

A hagyományos keresés merevsége és hibamódjai

A hagyományos keresőrendszerek egyetlen fix csővezetéket kínálnak: bejön a lekérdezés, lefut a előre definiált pipeline, visszatér a feldolgozott eredmény. Ez emberi felhasználóknak megfelelt, de AI ágensek számára három visszatérő hibamódot generál: durva kontextus (túl sok irreleváns információ kerül a modelbe), kihasználatlan doméniismeret (a modell nem tudja befolyásolni a rangsorolást vagy forrásválasztást), és ineffektív vezérlésflow (a soros MCP/függvényhívások késleltetnek és kontextusszennyezést okoznak). A Perplexity tapasztalata szerint egyetlen feladat alatt akár több ezer keresési művelet is szükségessé válik percek alatt — ez lehetetlen a hagyományos soros interfészekkel.

Az Agentic Search SDK és a sandboxok

Az SDK nem egy meglévő API csomagolása könyvtárba, hanem a Perplexity keresési stackjének teljes rearchitektúrája moduláris, komponálható primitívekké. A magas szintű, végponttól-végpontig tartó csővezetékek még elérhetők, de csak gyorsírás ként, nem egyetlen opcióként. A runtime Python lett, belső tesztek alapján. Egy folyamatos autoresearch hurok iterálja és javítja az SDK-t hetek át, latency, codegen minőség és feladatteljesítmény metrikák alapján. A sandboxok között a Perplexity a perzisztens fájlrendszer + explicit szerializáció/deszerializáció mellett döntött a REPL-stílusú változat helyett, mert hosszú trajektóriáknál megbízhatóbb — a deklaratív állapotátvitel segti a modelt a hatékonyabb állapotkezelésben.

Modellek és Agent Skills

A SaC vezérlősíkját frontier modellek adják, amelyek a feladat alapján dinamikusan állítják össze a keresési pipeline-t SDK-ból. A fő kihívás: az egyedi SDK nincs a modellek tréningadataiban, és a korábbi modellek függvényhívásra és MCP-re vannak szocializálva. A Perplexity ezért kevesebb mint 2000 tokenes Agent Skills-eket fejlesztett, amelyek többsége nem az API felsorolása, hanem tömör, generalizálható útmutatás és few-shot példák a komplex minták komponálásához. Ezeket egy dedikált autoresearch hurok optimalizálja.

Eredmények: teljesítmény és költséghatékonyság

Öt benchmarkon értékelték (DSQA, BrowseComp, HLE, WideSearch, WANDR), öt rendszeren (Perplexity SaC, OpenAI, Anthropic, Exa, Parallel), egyedi futásokon — nem best-of-N —, hogy az architektúra teljesítményét mérjék. SaC négyből a legjobb:

Benchmark SaC OpenAI Anthropic Exa Parallel
DSQA 0,871 0,733 0,815 0,530 0,810
BrowseComp 0,805 0,720 0,598 0,380 0,560
HLE 0,612 0,614 0,566 0,387 0,515
WideSearch 0,651 0,522 0,590 0,471 0,584
WANDR 0,386 0,130 0,152 0,057 0,126

A WANDR-ön SaC 2,5x jobban teljesít a második helyezettnél. A nem-SaC Perplexity baseline-hoz képest a legnagyobb abszolút nyereség DSQA-n (+19,77 pp, 29%), a legnagyobb relatív WANDR-en (+12,00 pp, 45%). A CVE vendor advisory esettanulmányban SaC 100%-os pontosságot ért el 85,1%-os tokenmegtakarítással (288,7K-ról 42,9K tokenre), míg a többi rendszer 25% alatt teljesített. Költség-performancia front: DSQA-n az alacsony reasoning beállítás minden más rendszernél olcsóbb, miközben ketten túl teljesít; a medium reasoning $1/feladat alatt minden nem-SaC rendszert megelőz.

Vissza a tetejére