Digitális monetáris innovációk: Bitcoin, stablecoinok, CBDC-k

Közös korlát: mindegyik központosított volt — vállalatként, szerverként, vagy jogi entitásként támadhatóak maradtak.

Satoshi Nakamoto áttörése¶

október 31-én Satoshi publikálta a 9 oldalas Bitcoin whitepaper-t. A core innovációk:
Decentralizált konszenzus: nincs központi szerver, a csomópontok közösen tartják fenn a főkönyvet
Proof-of-Work időbélyegzés: a tranzakciók egy folyamatos hash-láncba rendezése, amit csak a munka újraelvégzésével lehet módosítani
Nehézség-állítás: automatikus mechanizmus a 10 perces blokkidő fenntartására
Csökkenő kibocsátás: 50 BTC/blokk → 4 évente feleződik → aszimptotikusan 21 millió

A Bitcoin áthidalja a tranzakciók és elszámolások közötti sebességkülönbséget, ami Alden szerint a pénz "elromlásának" elsődleges oka volt a telekommunikációs korszakban. Az aranyat fizikailag kell szállítani, a bitcoin viszont percek alatt véglegesen elszámolható globálisan.

Satoshi 2010 végén eltűnt. Azóta senki sem bizonyította kétséget kizáróan a kilétét. Az általa bányászott érmék (kb. 1 millió BTC) érintetlenül hevernek a blokkláncon.

A Bitcoin hálózat működése¶

Alapfogalmak: - Csomópontok (node-ok): teljes főkönyvet tárolják és ellenőrzik; régi laptopon is futtathatók - Bányászok: SHA-256 ASIC-ekkel oldanak meg kriptográfiai feladványokat → új blokkok a lánchoz - Privát kulcs: 256 bites véletlen szám; 12 szavas helyreállítási mondatként memorizálható - UTXO-k: el nem költött tranzakciós kimenetek; a bitcoin "érmék"

Konszenzus mechanizmus: 1. Tranzakciók a mempoolba kerülnek 2. Bányászok kiválasztják a legmagasabb díjú tranzakciókat 3. Új blokk létrehozása → szétküldés a hálózaton 4. Csomópontok ellenőrzik a szabályok betartását 5. Átlagosan 10 percenként új blokk; 6 blokk után gyakorlatilag végleges

Blokklánc-elágazások: - Soft fork: visszafelé kompatibilis szabályszigorítás (pl. SegWit, Taproot) - Hard fork: nem kompatibilis változtatás → új, különálló főkönyv jön létre, lényegesen kevesebb csomóponttal és biztonsággal - Kisebbségi hard fork olyan, mintha valaki lemásolná a Wikipédiát — az adatok megvannak, de a hálózati hatás hiányzik

Bizalmi szintek a felhasználóknak: - Teljes szuverenitás: saját node + saját kulcsok - Hibrid: saját kulcsok, de harmadik fél node-ja - Letétkezelői: kulcsok átadása pénzügyi szolgáltatónak - Multi-sig: tranzakció aláírásához több kulcs szükséges (pl. 2-of-3)

"A Bitcoin egy elosztott rendszer, amelyben nincs egyetlen központi hibaforrás sem."

A Bitcoin monetizációs útja¶

Az elfogadás négy korszaka¶

2009–2011: Számítógép-tudósok és lelkes amatőrök; nincs piaci ár
2011–2014: Korai tőzsdék, dark web használat, első spekulánsok
2015–2019: Felhasználóbarát tőzsdék, banki kapcsolatok, szélesebb közönség
2020–: Intézményi letétkezelők, nyugdíjalapok, ETF-ek, vállalati treasury

Miért ciklikus a Bitcoin bevezetése?¶

A nem-monetáris technológiákkal ellentétben egy új pénz nem tud gyorsan és zökkenőmentesen elterjedni: - Ha túl sokan veszik egyszerre → árfelhajtás → tőkeáttételes vásárlás - Tőkeáttétel → buborék → kipukkanás → kiábrándulás - Új alapok → következő ciklus

A volatilitás csak akkor mérséklődik érdemben, ha a Bitcoin közel kerül a teljes potenciális piacához, rendkívül magas likviditással és széles körű elfogadottsággal.

Gresham-törvény a digitális korban¶

"A rossz pénz kiszorítja a jót — de csak addig, amíg a rossz pénzt még elfogadják."

Bitcoin vs fiat dinamika: - Fiat pénzkínálat: évente ~7%-kal nő → elköltésre ösztönöz - Bitcoin kínálat: évente <1.8% (2024: <0.9%, 2028: ~0.4%) → felhalmozásra ösztönöz - A tőkenyereségadó további súrlódást jelent a bitcoin költésénél - Eredmény: az emberek fiatot költenek, bitcoint takarítanak meg — kivéve akiknek szükségük van a cenzúra-ellenálló fizetési tulajdonságokra

Thiers-törvény (Gresham fordítottja): amikor a gyenge pénz annyira leromlik, hogy már el sem fogadják, a jó pénz kiszorítja a rosszat.

Gyakorlati felhasználási esetek¶

Afgán nők bitcoinban kaptak fizetést (2013) — férfi rokonaik nem tudták elvenni
Venezuelaiak a hiperinfláció elől menekülve bitcoinban tartották megtakarításaikat
Kínaiak tőkekorlátozásokat kerültek meg bitcoinnal
Aleksei Navalnij bitcoin használatára kényszerült, miután elvágták a banki kapcsolataitól
Nigériai tüntetők, akiknek bankszámláit befagyasztották, bitcoinhoz fordultak

Értékelési keretrendszer¶

Alden szerint a Bitcoin piaci potenciálja a globális vagyon azon része, amit az emberek szűkös, likvid és megváltoztathatatlan formában akarnak tartani:

500+ billió dollár globális vagyon → 1% = 5 billió dollár piaci kapitalizáció → ~238,000 USD/BTC
Optimista: a vagyon több százaléka Bitcoinban → egymillió dollár feletti BTC ár
Pénzkínálati összehasonlítás: Kína $38T, USA $22T, eurózóna $16T (broad money)
Arany piaci kapitalizáció: ~$10T (2022 vége)

Egy Bitcoin-világ jellemzői¶

Alden vázolja, hogyan nézne ki egy olyan világ, ahol a Bitcoin kritikus tömeget ér el:

Nincs szükség egységabsztrakcióra: a bitcoin önmagát definiálja, osztható, kínálata stabil
Pénzügyi közvetítők befolyása csökken: a pénzküldés és -tárolás automatizáltabb és olcsóbb
Csökkenő adósság/sajáttőke arány: 30 éves jelzálogok, folyamatos államadósság-megújítás kevésbé ésszerű véges kínálatú elszámolási egységben
Nyílt protokollok átjárhatósága: ahogy az email (SMTP) működik, úgy a fizetési ökoszisztémák is összekapcsolódhatnának Bitcoin/Lightning protokollokon
Adórendszer átalakulása: a jövedelemadó helyett vagyonadó, jövedéki adó, forgalmi adó kerülhet előtérbe
Határok jelentőségének csökkenése: peer-to-peer globális fizetések

Kriptovaluták és kompromisszumok¶

Alden szerint a "Bitcoin régi technológia" kritika félreértés: a Bitcoin szándékosan ragaszkodik a tervezési kompromisszumaihoz, a biztonságot és decentralizációt helyezve előtérbe más tulajdonságokkal szemben. Minden állítólagos "javítás" valójában kompromisszumok sorozata:

A négy fő kompromisszum¶

Kompromisszum	Mit nyerünk?	Mit veszítünk?
Tranzakciós teljesítmény ↑	Több tx/mp alapszinten	Magasabb node követelmények → centralizáció
Adatvédelem ↑	Privátabb tranzakciók	Csökkent ellenőrizhetőség, rejtett inflációs hibák
Kód kifejezőereje ↑	Komplex okosszerződések	Nagyobb támadási felület, MEV, centralizált blokkszerkesztők
Energia ↓ (PoS)	Alacsonyabb fogyasztás	Körkörös logika, hamisíthatatlan múlt hiánya

Adam Back tapasztalata¶

"2013-ban 4 hónapot töltöttem azzal, hogy javítsak a Bitcoinon. Meglepő módon bármilyen változtatás, ami egy szempontból javított, többszörösen rontott más területeken. A Bitcoin egy meglehetősen szűk tervezési térben létezik."

Miért győz a protokoll-hálózati hatás?¶

A Bitcoin hasonló a többi fundamentális protokolltechnológiához: - TCP/IP: 1970-es évek → mai napig - Ethernet: 1980-as évek → mai napig - USB: 1990-es évek → mai napig

Ezek visszafelé kompatibilisen fejlődnek. A Bitcoin is így működik: a soft fork frissítések (SegWit, Taproot) javítják a rendszert, miközben megőrzik a visszafelé kompatibilitást.

Horizontális vs vertikális skálázás¶

Horizontális: egyetlen rétegben próbálunk mindent megoldani → túl sok kompromisszum
Vertikális (rétegzett): minden réteg specifikus célra optimalizált
Bitcoin alapréteg: biztonság, megváltoztathatatlanság, nagy értékű elszámolás
Lightning: gyors, olcsó, privát kisebb fizetések
Liquid: szövetségi oldallánc, gyors átutalások, biztonsági tokenek
RSK / Stacks: okosszerződések Bitcoinra építve
Fedimint: közösségi szövetségi bankok Chaumian e-cash-sel
Rollupok: adattömörítés, nagyobb tranzakciós teljesítmény
Letétkezelők: kényelem, felhasználói élmény

"A Bitcoin a felhasználók számára lehetővé teszi, hogy szabadon megválasszák, melyik réteget használják. A fiat rendszerben ez nem lehetséges — közvetlenül nem használhatod a Fedwire-t."

A Lightning Network¶

Miért nem broadcast-alapú a skálázás?¶

"Valóban szükséges a kávévásárlásainkat világszerte több tízezer csomóponttal tudatni, hogy azokat az emberiség számára egy elosztott adatbázisban tárolják?"

A broadcast-modell korlátai: - Blokkméret és/vagy blokksebesség növelése → csomóponti követelmények drasztikus emelkedése - Néhány nagyvállalat kezébe kerül a teljes hálózat → a szabályok (beleértve a pénzkínálatot) önkényesen változtathatóvá válnak - Bitcoin Cash, Bitcoin SV, Litecoin, Dogecoin: mind túl sokat áldoznak fel a decentralizációból

Hogyan működik a Lightning?¶

A Lightning olyan, mint egy éttermi számla, de hitel nélkül: 1. Két fél nyit egy 2-of-2 multi-sig csatornát egy on-chain tranzakcióval 2. A csatornán belül korlátlan számú azonnali fizetés történhet 3. A pénz a csatorna létrehozásakor le van zárva — nincs adósság, nincs ígéret 4. Bármelyik fél egyoldalúan lezárhatja a csatornát egy időzárral

Hagymázásos routing: a köztes csomópontok nem ismerik a fizetés eredetét és célját. A J csomópont csak annyit lát: "irányítsd ezt a fizetést E-től L-ig".

Likviditás és hálózati hatások¶

Kis hálózat: kevés csomópont → nehéz útvonalat találni → sok sikertelen fizetés
Nagy hálózat: sok csomópont, magas csatornaegyenlegek → megbízható routing
Nagy összegű fizetések: nehezebb, mert kevesebb csatorna rendelkezik elegendő likviditással → a fizetés feldarabolása több párhuzamos útvonalra
Bos Score: a node-ok minőségi rangsorolása (PageRank + Moody's kombinációja)

Gyakorlati alkalmazások¶

Négy fő Lightning implementáció: Lightning Labs, Blockstream, ACINQ, Block Inc.
Felhasználói alkalmazások: mobil tárcák, amik elrejtik a technikai részleteket
Cash App: több tízmillió felhasználó, Bitcoin/Lightning integrációval
Mikrotranzakciók: filléres vagy annál kisebb fizetések, gépek közötti tranzakciók, AI programok

"A Lightning hálózat méretének és a másodpercenként kezelhető tranzakciók számának nincs elvi korlátja."

Proof-of-Work vs Proof-of-Stake¶

Ez Alden egyik legrészletesebb elemzése. Érvelése szerint a két konszenzusmodell között alapvető, áthidalhatatlan különbség van.

Proof-of-Work: az energia mint igazság¶

Core mechanizmus: 1. Bányászok elektromosságot + ASIC-eket használnak a hash-rejtvény megoldására 2. A legtöbb munkát tartalmazó, szabálykövető lánc a konszenzusos főkönyv 3. Nehézség-állítás 2016 blokkonként → 10 perces blokkidő fenntartása

Kulcselőnyök: - Hamisíthatatlan múlt: minden új blokk visszamenőleg erősíti az összes korábbi tranzakciót - Objektív igazság: az energia önmagáért beszél; nem kell tudni, ki küldte az információt - Bizalommentes ki-/belépés: egy node bármikor kiléphet és visszatérhet, a leghosszabb lánc alapján szinkronizál - Kína 2021-es bányászati tilalma: a hálózat fele leállt → 100%-os rendelkezésre állás, majd nehézség-állítás helyreállította - Visszafordítható támadások: egy 51%-os cenzúratámadás "sakk", nem "sakk-matt" — új bányászok bekapcsolásával feloldható

Proof-of-Stake: körkörös logika¶

Core mechanizmus: - Érmetulajdonosok "lekötik" (stake-elik) a coinjaikat → ők validálják az új blokkokat - Nincs külső energia ráfordítás → a validátor fenntartási költsége elhanyagolható - Slashing: rosszindulatú validátorok büntetése az érméik elvételével

Kulcsproblémák:

Körkörös logika: az érmetulajdonosok határozzák meg a főkönyv állapotát, és a főkönyv állapota határozza meg, kik az érmetulajdonosok → örökmozgó, ami hibás logikán alapul
Hamisíthatatlan múlt hiánya: nulla költséggel végtelen számú alternatív lánc gyártható → ha egy node offline volt, nem tudja bizonyítani, melyik a valódi történet → megbízható harmadik félre van szüksége
Leállás utáni helyreállítás: ha a hálózat leáll (Solana 2022-ben 5x, 2023-ban ismét), a validátoroknak oligopolisztikusan kell megegyezniük a folytatásról → emberi irányítás
Centralizáló hatás: a nagy érmetulajdonosok exponenciálisan növelhetik részesedésüket (mint a részvények a felső 1%-ban)
Tartósan elfoglalható: ha a validátor-többség cenzúratámadást indít, a kisebbségnek nincs módja visszaszerezni a kontrollt — ez "sakk-matt"
Korlátozott terjesztési képesség: kezdeti érmék kiosztása problémás → befektetési szerződés vagy insider-osztogatás

"A munkabizonyíték lényege, hogy a fizika törvényei határozzák meg a történteket. A tétbizonyítás azt jelenti, hogy az emberekre bízzuk a történtek eldöntését." — Gigi

Változó vs nem-felejtő memória analógia¶

Proof-of-Stake = RAM (változó memória): gyors, de kikapcsoláskor minden adat elveszik
Proof-of-Work = SSD (nem-felejtő memória): lassabb, de megőrzi a tartalmát bármilyen leállás után

Van-e értelme a Proof-of-Stake-nek?¶

Alden óvatos: a PoS blokkláncok nem alkalmasak robusztus, decentralizált, globális pénz létrehozására, de lehetnek felhasználási területeik:

"Részben centralizált és részben decentralizált" adatbázisok: eszközök tokenizálása, 24/7 kereskedés, azonnali elszámolás
Operációsrendszer-részvények: a hálózati hatékonyság és megbízhatóság terén versengő platformok
A PoS okosszerződés-platformok lényegében részvény jellegűek

Figyelmeztetés: a kriptovaluta-iparág "gyors exit" taktikája — alapítók és VC-k néhány év után a kisbefektetőkre zúdítják a tokeneket — sok esetben értékpapírtörvényeket sért.

Hogyan használja a Bitcoin az energiát?¶

Alden két fő tézist véd: 1. A Bitcoin energiafelhasználását hosszú távon az általa nyújtott hasznosság korlátozza 2. A Bitcoin elsősorban máskülönben elvesző, kihasználatlan energiát fogyaszt

A bányászati bevétel modellje¶

A bányászati bevétel = blokkjutalom + tranzakciós díjak
A blokkjutalom 4 évente feleződik: 50 → 25 → 12.5 → 6.25 → 3.125 BTC
A piaci kapitalizáció egyre kisebb százaléka fordítódik bányászatra
2024: <1%, 2028: ~0.5%, 2032 után: főként tranzakciós díjak

Skálázási forgatókönyvek: - Stagnáló Bitcoin (~$1T): 2030-as évekre 2018–2020-as energiafogyasztási szint - Rendszerszintűen fontos (~$5–10T): globális energia 0.3–0.5% - Domináns globális pénz (~$20T+): globális energia 0.6–1.0%

"Tranzakciónkénti költség" tévhit¶

"Mindegy, hogy 30%-ig vagy 90%-ig van tele a mosogatógép, egy-egy mosogatás nagyjából ugyanannyi erőforrást igényel."

A Bitcoin akkor is energiát használ, ha üresek a blokkok — az energia a hálózat védelmére megy, nem egyedi tranzakciókra. Minden új blokk visszamenőleg erősíti az összes korábbi tranzakció véglegességét.

Hét újszerű energiafelhasználási mód¶

1. Kihasználatlan vízenergia: Szecsuán tartományban a nedves évszakban kárba vesző energia bitcoin bányászattal hasznosult

2. Fáklyagáz (stranded gas): olajmezőkön a vezeték nélküli földgáz elégetése helyett bányászatra; évente 144 milliárd m³ gázt fáklyáznak vagy engednek el világszerte — ez önmagában többszörösen fedezné a Bitcoin hálózat energiaigényét

3. Depóniagáz: hulladéklerakókból származó metán bitcoin bányászattal hasznosítva (Vespene Energy)

4. Hálózati akkumulátor: bányászok, mint rugalmas fogyasztók — amikor többletáram van, bányásznak; csúcsidőben lekapcsolódnak. Texas 2022/2023: bányászok tömegesen korlátozták fogyasztásukat hőhullámok idején

5. Hulladékhő hasznosítás: processzorok = fűtőtestek, amik számolnak is; üvegházak, medencék, otthonok fűtése

6. Új energiatechnológiák: PRTI (gumiabroncs → energia + bányászat), OceanBit (OTEC óceáni hőenergia + bányászat)

7. Fejlődő országok villamosítása: Gridless Kenyában — mini vízerőművek + bányászat; az energiaforrás közelébe település, "határvárosok" mint az aranyláz idején

A három szuperképesség¶

A bitcoin bányászok abban egyedülállóak, hogy: 1. Működési költségük 80-90%-a az áram 2. Elviselik a szakaszos áramellátást 3. Az energiaforrás helyszínére települhetnek

"A világnak korábban sosem volt jövedelmező, helyhez nem kötött energiafelhasználása, most viszont van." — Ross Stevens

Kriptovaluta kockázatelemzés¶

Alden négy fő kockázati kategóriát azonosít:

1. Piaci felhígulás¶

Kockázat: a kód másolható → végtelen számú kriptovaluta → a piac szétforgácsolódik

Valóság 14 év után: - Bitcoin: a PoW blokkláncok piaci értékének >90%-a - Legtöbb aktív csomópont, legnagyobb számítási kapacitás - Protokollok konszolidálódnak: TCP/IP, Ethernet, USB — a hálózati hatás győz

2. Kritikus szoftverhibák¶

Történelmi incidensek: - 2010: inflációs hiba (Satoshi soft forkkal javította) - 2013: nem szándékos láncszakadás egy nem-kompatibilis frissítés miatt → néhány órán belül megoldva - 2018: inflációs bug a kódban → fejlesztők diszkréten javították, mielőtt bárki kihasználta volna - 2038 probléma: Bitcoin 2106-ig védett (unsigned integer)

Védekezési mechanizmus: a csomópont-üzemeltetők jellemzően évekig várnak a frissítéssel → ha hiba van, vissza lehet állni a régebbi verzióra

3. Állami tiltások¶

A fenyegetés spektruma: 1. Banki kapcsolatok elvágása (már történik: USA 2022-2023 Operation Chokepoint 2.0) 2. Drákói szabályozás/adóztatás 3. Teljes tiltás börtönbüntetéssel (USA 1933-1974: arany birtoklása illegális volt)

Ellenállási mechanizmusok: - Nigéria: elvágták a tőzsdéket → a világ egyik legmagasabb kripto-elfogadási aránya → P2P kereskedelem - A Bitcoin egy nyílt forráskódú szoftver → nehéz betiltani (1990-es évek kriptográfia-tilalmi kísérletei megbuktak) - AlphaBay, Silk Road bezárások → a dark web piacok újraépültek - AlphaBay, Silk Road bezárások → a hálózat tovább nőtt

4. Számítástechnikai fenyegetések¶

ASIC ellátási lánc: néhány chipgyár → koncentrációs kockázat (de diverzifikálódik)
Kvantumszámítástechnika: elméleti fenyegetés a nyilvános kulcsú kriptográfiára → kvantumrezisztens algoritmusok fejleszthetők; az egész internetet is fenyegetné
Állami 51%-os támadás: USA ($800B+ katonai költségvetés) elméletileg képes lenne rá, de politikai öngyilkosság lenne, és a hálózat magasabb díjakkal reagálna

Blokkméret-háború: a stresszteszt¶

"2017-ben a bányászati kapacitás >80%-a, a legnagyobb ASIC gyártó, a Bitcoin korábbi vezető fejlesztője, és számos tőzsde is a blokkméret növelését támogatta. Mégis kudarcot vallottak."

Ez volt a Bitcoin alkotmányos válsága — és bebizonyította, hogy a csomópont-üzemeltetők, nem a vállalati konzorciumok irányítják a főkönyvet.

Stablecoinok és CBDC-k¶

Stablecoinok: digitális bankjegyek¶

Működés: 1. Felhasználó dollárt utal a kibocsátónak 2. Kibocsátó stablecoin tokeneket generál a blokkláncon 3. Tokenek 24/7/365 mozgathatók, letéti és nem-letéti környezetben 4. Visszaváltáskor a tokenek megsemmisülnek, a dollár visszautalásra kerül

Előnyök a bankszámlához képest: - Bemutatóra szóló eszköz: bárkinek elküldhető, nem csak a számlatulajdonos fér hozzá - 99% dollár-denominált → gyakorlatilag offshore amerikai bankszámla a középosztálynak - Argentína: korábban már koboztak el bankbetéteket; stablecoinhoz bármelyik okostelefonnal rendelkező argentin hozzáfér

Kockázatok: - Kibocsátói bizalom: a fedezet valós meglététől függ; hasonló a banki bizalomhoz - Befagyaszthatóság: a kibocsátó bármikor zárolhat bizonyos címeket - Amerikai joghatóság: USA bármikor leállíthat egy stablecoint a kibocsátó bankjának szankcionálásával

CBDC-k: a kontroll kiterjesztése¶

Hivatalos célok: - Határokon átívelő fizetések modernizálása (mBridge projekt: HK, Thai, Kína, UAE központi bankjai) - Finomhangoltabb monetáris politika (régió-, iparág-, korcsoport-specifikus kamatlábak) - Gyorsabb és pontosabb gazdaságélénkítő kifizetések

Valós képességek: - Programozható pénz: lejárati dátumok, automatikus bírságlevonás (Kína teszteli) - Teljes körű megfigyelhetőség: a BIS vezetője, Agustín Carstens szerint ez a készpénzzel szembeni "óriási különbség" - Negatív kamatlábak kikényszerítése: fizikai készpénz kivonásával nincs menekvés a mélyen negatív ráták elől (IMF 2019-es tanulmány, Larry Summers NBER paper) - Fizikai készpénz megszüntetése: Nigéria 2022: napi 20,000 naira ($45) ATM limit, eNaira erőltetése — de 1% alatti elfogadottság

"Ha a fizikai készpénzt napjainkban találnák fel, azonnal betiltanák." — Nic Carter

Kibocsátó vs felhasználó: mit jelent az "ideális pénz"?¶

Szempont	Kibocsátó (állam/CBDC)	Felhasználó (Bitcoin)
Értékállóság	Nem kívánatos (fokozatos devalválás)	Kívánatos (kemény pénz)
Megfigyelhetőség	Kívánatos (kontroll)	Nem kívánatos (privacy)
Befagyaszthatóság	Kívánatos (bűnüldözés)	Nem kívánatos (önrendelkezés)
Programozhatóság	Kívánatos (irányítás)	Korlátozottan (Layer 2-n)
Globális használat	Jogrendszerhez kötött	Internetkapcsolattal bárhol

Az útelágazás¶

Alden záró keretrendszere a digitális monetáris innovációkról:

Centralizációs út (CBDC): az évszázados tendencia folytatása — egyre nagyobb állami kontroll a főkönyv felett, a fizikai készpénz mint a privacy utolsó bástyájának felszámolása
Decentralizációs út (Bitcoin): a tendencia megfordítása — a főkönyv feletti kontroll visszaadása a felhasználóknak, energia által garantált megváltoztathatatlansággal
Pragmatikus köztes út (stablecoinok): a fiat rendszer elemeinek digitalizálása, de a kibocsátói kontroll megtartásával

Források¶

Lyn Alden: Broken Money — Ötödik rész: Internetes Pénz (20–27. fejezet), magyar fordítás
Satoshi Nakamoto: "Bitcoin: A Peer-to-Peer Electronic Cash System" (2008)
Adam Back: Hashcash (1997), Blockstream Talk #1 interjú
Nick Szabo: Bit Gold koncepció
Hal Finney: RPOW (2004)
Hugo Nguyen: "The Work is Timeless, The Stake is Not" (2018), "Proof-of-Stake, Private Key Attacks and Unforgeable Costliness" (2018)
Gigi: 21 Lessons
Alex Gladstein: Check Your Financial Privilege, "The Humanitarian and Environmental Case for Bitcoin" (2021)
Nic Carter: "Debunking the 'Bitcoin Wastes Energy' Claim"
Harry Sudock (GRIID): What Bitcoin Did podcast, 2021
Ross Stevens (Stone Ridge): 2020-as részvényesi levél
Jonathan Bier: The Blocksize Wars
BIS / IMF: CBDC kutatások, mBridge projekt, negatív kamatláb tanulmányok
Michael Saylor: GALA 2022 keynote